061. Újabb 36 nap Pünkösd, avagy rögös út a hagyományőrzés felé |
|
2020.06.14. 18:33 |
Az előző írásom az egyhangú képek okán kissé unalmasra sikerült. Most változatosabb leszek, mert nem elég csak az itthon feltalálható holmikat jól bemutatni, hanem szükséges kimozdulni. Életem első bemutatója is megtörtént, erről talán több anyagon át fogok beszélni. Még mindig egy év lemaradásban vagyok, nyár van már, de én a tavalyiról szólok.
|
060. 36 nap Húsvét |
Németh János |
2020.04.29. 16:23 |
Mai írásomban elképzeltem, milyen lenne, ha ennyi időm keresztül nem kellene menni dolgozni, vásárolni, és azzal foglalkozhatna itthon az ember, ami a hobbija, amit szeret csinálni. Na jó, olyan, mint a szemét levitele, még azért belefér, persze szigorúan a rendrakás jegyében, mikor is kitalálom, hogy egyik holmit át lehet tenni egy másik helyre és ezáltal szabadul fel hely másnak. Nézzük meg, mi mindenből állna egy ilyen hosszú aktív pihenés! A nyitóképen mindjárt a jó öreg CB 35-ös felújított házai és mellettük egy eladásra szánt, ugyancsak jól rendbetett fehér CB 76-os.
|
059. A Nemes Tihamér - terv |
Németh János |
2020.02.05. 14:44 |
Ez nem a kormány egy újabb programja. Ez az én tervem, mely egyelőre a fejemben létezik. De le fogom írni. Aztán megyek tovább is. Először felkértek, írjam meg a vezetékes távközlés-technikai gyűjteményem történetét. Ebből jött az ötlet. A címbéli gépészmérnök, villamosmérnök és feltaláló a XX. század első felében tevékenykedett. Munkatársai halála után könyvet adtak ki a meg nem értett alkotó jegyzeteiből. Kicsit ilyen az én gyűjteményem is: szaladgálunk az utcán mobillal a kezünkben, vagy éppen mehet közben telefonálunk. Volt valaha ennél nehézkesebb, helyhez kötöttebb, netán mai szemmel elavultabb technika? Kit érdekel! Na ezen a szemléleten szeretnék és kell is változtatni. A nyitóképen Nemes Tihamér egyik meghatározó alkotása, melyet aztán 20 évig gyártottak és utána még 30 évig használtak is. Rádiók és kacsák előfordulása továbbra sem a véletlen műve!
|
058. Ragyognak régi fények |
Németh János |
2019.12.27. 19:02 |
Van egy hasonló című történelmi film, de én most nem erre gondoltam. Hanem arra, hogy talán a legtöbb Karácsonykor fényképeztem a fát. Persze nem mindig, bár mostanában gyakrabban. E tekintetben jelenleg 2011-ig látok el. A nyitókép viszont jóval régebbi. Még otthon laktam, 1986-tól volt beüvegezve az erkélyünk, oda tettük ki, hogy tovább tartson. Ezt a képet úgy 1993-ra tenném. Két darab kis kéményseprő díszünk is volt. Filmes géppel fekete-fehér filmre fotóztam, melyet magam dolgoztam ki. Rendhagyó ünnepi megemlékezésem következik régi karácsonyokról, felújított fénylő telefonokról, esetleg rádiók, és a kacsák tovább szerepelnek!
|
057. Telefongyári rádiók életért kiáltanak 1. rész |
Németh János |
2019.11.11. 17:11 |
Ezt az erős kezdést mindjárt magyaráznom kell. Bejön az ember vonattal Ausztriából, balra néz és ezt látja az egyik garázs hátuljára pingálva. Kérdés persze, az osztrák ember érti-e, illetve bármely egyén látja-e egyáltalán, ha a szerelvény itt még gyorsan halad. Én észrevettem és közlöm, minden politikai hovatartozás nélkül. Csináltam ilyet, mikor még otthon laktam. Fekete-fehér filmmel a gépben sétálni indultam. Furcsaságok, falfirkák 25 évvel ezelőtt is voltak. De mit takar a cím? Idei utolsó hosszabb szabadságom ideje alatt elővettem telefongyári rádióim jelentős részét és átvizsgáltam, javítottam, takarítottam, szóra bírtam őket. Namost szokás szerint ebben a cikkben ehhez képest még nem sok szó esik rádióról. Amiről írni akarok, az ezen anyag alkotása közben történik, képanyagban viszont még erősen az év elején tartok. Azért szerepelni fog rádió is, mert ahogy feljött a jó idő, egyből nekiálltam - igaz kezdetben csak bontani. A folytatásban talán jobban átveszik a szerepet a Terták, most azonban lássuk, miféle telefonok újultak meg és mentek el adott esetben új gazdáikhoz az év első negyedében! A kacsák játszanak persze ezen a meccsen is...
|
056. Mindjárt itt a Karácsony! Szaloncukrot megvetted már? |
Németh János |
2019.09.15. 11:35 |
Nem is annyira poénos ez a megjegyzés, ilyenkor, szeptember táján lassan aktuális lesz már, főleg, ha megint egy hónapot eltökölök a cikk megírásával. Bezzeg, ha május-június környékén tenném fel a kérdést, mint ahogyan egynémely esetben szoktam is... Egyébként meg tényleg ez van: le se szedtük az előző karácsonyfát - esetemben már évek óta mindig ugyanazt, mint az közismert - máris jön a nyúl, kimegyünk a strandra, szedjük a szőlőt, elmegyünk a temetőbe, s rögtön itt terem máris a Mikulás, lehet elővenni a kamrából a kínai műanyag tűlevelűt újfent. Valóban csupán ennyiből állna egy év? Bármennyire is ezt sugallja a mai rohanó világunk, én ezt nem fogadom el. Továbbá gyönyörűen ki lehet tölteni azt az egy évet hasznos tevékenységgel, például régi rádiók és telefonok felújításával. Tessék csak jól megfigyelni, mennyire le tud lassulni az a fránya rohanó idő, ha az ember igazán beleéli magát abba a munkába, amit szeret! A szaloncukrot pedig el lehet tenni jövőre, mint ahogyan egyszer régen otthon csináltuk mi is: házi készítésű selyempapírba kockacukrot csomagoltunk. A képen persze a most kapható bolti látható. De arról a nagyon régiről valahol mintha lenne egy életlen fekete-fehér felvételem. Ha én készítem házilag a díszt a fára, ahhoz idő kell és mit legelek le akkor egy hét alatt? Merthogy a leszedés idejére évről évre már csak a díszek maradnak jóformán...
|
055. A kacsakészítő kézikészülék |
Németh János |
2019.08.30. 19:28 |
Ismét csak egy rövid történet, amely nem kíséri végig az egész anyagot, csupán az első oldalon szerepel: egy ügyfelem tojáskeltető gépet rendelt, de nem volt otthon, mikor a postakocsi kivitte, ezért a hivatalban tette le a munkatársam. Főnökasszonyom kapott az alkalmon és a címben szereplő sajátos kifejezéssel illette a küldeményt. A képen szereplő kislány viszont nem ilyen szerkezettel készült, hanem a hagyományos módon. Mint ahogyan a jól sikerült felvétel is, nem használtam semmi segédeszközt, csak úgy kézből lőttem, kihasználva persze, hogy a hápi közel engedett magához. A tavalyi ősz utolsó duck-spotting felvétele után megnézzük, mi készült el decemberben és idén januárban, illetve betekintünk a februári fagyos megfigyelés képeibe. Itt jelzem, hogy megvannak a júniusi mobilos képek is időközben, egész jók lettek, utána azok jönnek. Ugyanitt CB 76-os telefonkészülék eladó! Felszálló? Nincs?
|
054. Bözsi néni intelmei |
Németh János |
2019.07.23. 16:28 |
Özvegy Szollár Károlyné ismét csak nem hétköznapi, átlagos ügyfelem. Nem elég, hogy sajátos véleménnyel bír szintén a világról, amivel talán még egyet is lehet érteni, mert igazakat mond. Csak éppen mindig ugyanazt mondja, akkor is, ha kétszáznyolcvanharmadszor jártam már nála. Kicsit félve fogok neki a mai anyag megfogalmazásának, mert a legutóbbi cikkem óta Gresán úr elhunyt... Lássuk tehát, a megszokott képi tartalom mellé hogyan épül be Bözsi néni igazsága az elmúlt negyven évről, aztán majd utólag jól kiderül, milyen hatással bír ez az anyag a benne szereplőre!
|
053. Az ember, aki evett már naplófőkönyvet ebédre |
|
2019.05.19. 11:15 |
Most megint magyarázhatom a cím értelmét. Lakhelyemen pár évig részt vettem a közös képviselőt ellenőrző számvizsgáló bizottság munkájában. Ma már nem csinálom. Elődöm, akitől átvettem ezt a feladatot, érdekes ember. Itt lakik még most is a házban, nem sokat beszélünk napközben. Igazából csupán ez az egyetlen történet esett meg vele, tehát nem kíséri végig jelen írásomat. Csak megemlítem közben, mert elhatároztam, szállóigét készítek belőle. Minden más előforduló ismétlődés bizonyára a véletlen műve lesz, telefonok, rádiók, kacsák felbukkanása viszont már korántsem az.
|
052. Mit tanított ma nekünk Gresán József? |
|
2019.03.07. 21:11 |
Postás vagyok, az évek óta itt leírt nosztalgiából nem lehet megélni. A körzetemben lakik egy csodabogár. Több is van persze, de ő lehetne a vezetőjük. Nem így hívják valójában, csak a nevének kezdőbetűit hagytam meg. 78 éves a bácsi, fűtő volt a kórházban. Egyedülálló, se felesége, se gyereke. Talán még a szüleitől örökölte a házat, ahol él. Él? Önmagára és környezetére teljesen igénytelen, nem tisztálkodik, nem takarít. Sajátos modora és nézete miatt körülbelül senki nem áll szóba már vele, egyetlen társasága a gondozónője, meg a postás. Vagyis én. Ki is használja a helyzetet és ha bármelyikünk betéved hozzá, akkor ráragad (már csak a kosztól is) és nem ereszti órákon át. Nem készítettem fényképet, sem róla, sem a lakóhelyéről. Ezért a szokásos felvételek jönnek, Gresán úr magvas gondolataival fűszerezve. A képen látható kacsáknak nagyjából több esze van. Hát ha még tudnák, mire használom fel a róluk készült fotót!
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…